Papp Gábor
Papp Gábor (Barczarozsnyó, 1918. júl. 22. – Bp., 1982. jún. 3.): grafikus, Munkácsy-díjas (1954, 1964), érdemes művész (1976). 1937-től 1941-ig az Iparműv. Isk.-n tanult, mestere Haranghy Jenő volt. A tanulmányok befejezése után Konecsni György mellett dolgozott mint kiállításkivitelező; ez a munka és a Konecsnivel kötött barátság meghatározta pályafutását. ~ céljául a modern alkalmazott grafika megújítását tűzte ki. Művészete egyedülálló a m. grafika történetében. Mint reklámgrafikus tervezett komplett kiállításokat, kiállítási installációkat, plakátokat, szórólapokat, de a csomagolást is fontosnak tartotta. Kedvelt műfaja – az egyébként igen nehéz és kevesek által művelt – emblématervezés volt. Műveit éles határvonalak, a formaképzés tisztasága, szűkszavú, csupán a lényegre korlátozódó megfogalmazás jellemezte. Iskolát teremtett a m. reklámgrafikában. Ismert művei: Hungexpo (1970), Videoton plakátok (1973), a Vadászati Világkiállítás plakátja (1975). Egyéni kiállításai: Berlin (1972), Bp.-i Történeti Múz. (1983, emlékkiállítás).– Irod. Kiállítási katalógus-előszó (Bp., 1983).
