Pécsi Eszter
Pécsi Eszter (Kecskemét, 1899. márc. 8. – New York, 1975. máj. 4.): építész, statikus, szerkezettervező. Fischer József építőművész felesége. Tanulmányait 1915–1919 között a Berlin-Charlottenburg-i egy.-en végezte. A Tanácsköztársaság idején – 1919 tavaszán – jött haza, és a bp.-i műegy.-en mérnöki diplomát szerzett (1920). Ő volt az első nő Mo.-on, aki mérnöki diplomát kapott. 1920–1930 között Bp. egyik ismert mérnöki irodáját vezette, ahol többek között Hajós Alfréd margitszigeti fedett uszodájának csuklós vasbetoníveit, a bánhidai centrálé turbinaalapjait tervezte. 1930-tól 1944-ig önállóan működött, s ezalatt jelentős úszó vasbetonlemezes és toronyalapozásokat, a szokásosnál magasabb acélvázszerkezeteket alkotott. A CIAM (Congres Internationaux d'Architecture Moderne) magyar csoportja csaknem minden tagjának statikusa, Molnár Farkas és Fischer József épületeit ő konstruálta. 1945-46-ban Bp. bombasérült épületeinek felülvizsgálatát végezte. A Nemzeti Színház (volt Népszínház) megroppant tetőzetének megerősítő munkáit is ő irányította. 1946-tól 1948-ig ismét önállóan dolgozott. 1949-től állami tervezőirodák munkatársa. A tervezőirodák átszervezésekor a KGMTI-hez (Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodája) került, melynek főstatikusaként működött 1956-ig. 1957-ben külföldre ment, 1958-ban New Yorkba költözött, ahol az egyik nagy statikai irodában helyezkedett el. Itt többek közt a Hotel America épületének, a város akkor legmagasabb, vasbetonvázas építményének szerkesztését tervezte meg. Ennek különleges megoldását mint kora legszebb statikai alkotását részesítették elismerésben. Több kisebb szakcikket írt. – F. m. A párizsi technikai kongresszus tanulságai (Tér és Forma, 1947.). – Irod. Major Máté: P. E. halálára (Magyar Építőművészet, 1975. 3. sz.).
