Perényi Zsigmond, báró
Perényi Zsigmond, báró (Pest, 1870. nov. 25. – Bp., 1946. márc. 18.): politikus, miniszter, koronaőr. 1903-tól Máramaros vm. főispánja, majd 1913-tól 1917-ig a Tisza-kormány belügyi államtitkára volt. A Tanácsköztársaság idején mint az ellenforradalmi mozgalmak egyik vezérét lefogták és bíróság elé állították, de 1919. aug.-ban kiszabadult. A második Friedrich-kormányban, 1919. aug. 15-től 1919. szept. 11-ig a belügyi tárcát töltötte be. 1920-tól a Magyar Nemzeti Szövetség orsz. elnöke. A frankhamisítás egyik főszereplője. 1927-től 1933-ig a komáromi, majd a szepsi kerület ogy.-i képviselője, mandátumáról 1933-ban, amikor koronaőrré választották, lemondott. 1939- től 1940-ig Kárpátalja kormányzói biztosa is volt. Mint koronaőr hivatalból a felsőház tagja, később alelnöke is.
