Pogány Ödön
Pogány Ödön (Devecser, 1886. febr. 3. – Bp., 1967. júl. 26.): fül-orr-gégész, az orvostudományok kandidátusa (1952). Oklevelet a bp.-i egy.-en szerzett (1908). 1908–11-ben a bp.-i tudományegy. fül-orr- gégeklinikáján volt gyakornok, 1912–19-ben a Szabolcs utcai Kórház fülészeti osztályán alorvos. 1919–20-ban az újpesti városi kórház főorvosa. A Tanácsköztársaság alatti baloldali magatartása miatt állásától megfosztották. 1920-tól 1945-ig budapesti kórházi fülészeti konziliárius. 1930-1945 között a Szeretetkórház fülészeti osztályának vezetője, 1945–47-ben a kórház igazgatója is. 1947-ben magántanárrá habilitálták. 1947–53-ban az oto-neurológiai szakrendelés elindítója, megszervezője és vezetője volt a bp.-i Csengery u.-i Rendelőintézetben. 1953–67-ben az Orsz. Idegsebészeti Tudományos Intézet oto-neurológiai osztályát vezette. 1964-ben Bp.-en megszervezte az oto-neurológiai nemzetközi szimpóziumot. – F. m. A labyrintus vizsgálatok különös tekintettel a központi idegrendszer megbetegedéseire (Bp., 1929); A vegetatív idegrendszer és a hallószerv (Bp., 1947). – Irod. Alföldi Jenő: Megemlékezés P. Ö.-ről (Fül-Orr-Gégészet, 1968. 1. sz.); Bodó György: P. Ö. (Orv. Hetil., 1967. 42. sz.); Varga Gyula: Szemelvények a magyar fül-, orr-, gégészet történetéből (Fül-Orr-Gégészet, 1973. 2. sz.).
