Porpáczy Aladár
Porpáczy Aladár (Pápa, 1903. dec. 17. – Bp., 1965. febr. 15.): kertész, az MTA l. tagja (1954), Kossuth-díjas (1952). 1927-ben szerezte meg diplomáját a Kertészeti Tanintézetben, majd a Magyaróvári Gazdasági Ak. Kertészeti Tanszékén lett gyakornok. 1929 – 30-ban a bp.-i Kertészeti Tanintézetben üzemrészvezető. 1931-ben az Esterházy hercegi hitbizomány kertészetének vezetője Eszterházán (ma Fertőd), ahol gyümölcsnemesítéssel (körte, szamóca, dió, málna és szeder) kezdett foglalkozni. Új nemesítési módszereket dolgozott ki távoli fajok keresztezéséből származó fajhibridek létrehozásával. 1937-ben állította elő az Eszterházi korai, Eszterházi export és Eszterházi óriás szamócafajtákat. Több diófajtát is nemesített, s a világon elsők között állított elő szeder-málna fajhibridet, a Rubus Mohácsyanust. 1945-ben Eszterházán Állami Kertészeti Kísérleti Telepet hozott létre, melyből 1950-ben a Mezőgazdasági Kísérleti Telep alakult, a mai Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet. 1946-ban szakgimn.- ot és kertészeti technikumot szervezett. 1957- től a Sopronhorpácsi Kísérleti Intézet, 1959 – 63 között a Kertészeti és Szőlészeti Főisk. gyümölcstermesztési tanszékének lett a vezetője, 1960-ban megszervezte a Fertődi Felsőfokú Gyümölcstermesztési Technikumot. Több eljárás kidolgozásával, a kutatások országos irányításával és szervezésével elősegítette modern gyümölcstermesztésünk fejlődését. – F. m. Jövedelmező körtetermesztés (Bp., 1937); Dió, mandula, mogyoró, gesztenye (Bp., 1951); Bogyós gyümölcsűek (Bp., 1952); A körte termesztése és nemesítése (Bp., 1954); Diótermesztés (Bp., 1956); Szamóca, málna és szeder termesztése (Bp., 1957); Ribiszke- és köszmétetermesztés (Mohácsy Mátyással, Bp., 1957); A korszerű gyümölcstermesztés elméleti kérdései (munkatársaival közösen, Bp., 1962). – Irod. Beke Ferenc: P. A. (1903 – 1965) (A Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Int. Közl. 1965); P. A. (Kertészet és Szőlészet, 1965); Somos András: P. A. (Magy. Tud. 1965.)
