Putnoky László
Putnoky László (Felsőkázsmárk, 1888. nov. 25. – Bp., 1948. szept. 9.): vegyészmérnök, műegyetemi tanár. Vegyészmérnöki tanulmányait Karlsruhéban végezte (1911). Műszaki doktori disszertációjának készítését Liverpoolban kezdte, majd Manchesterben Rutherford, Geiger és Hevesy György mellett részt vett az urán-izotópokkal kapcsolatos kutatásokban. Utóbb Párizsban, majd ismét Karlsruhéban dolgozott, s Haber munkatársaként itt szerezte meg műszaki doktori oklevelét (1913). Mo.-ra visszatérve a bp.-i műegy. elektrokémiai tanszékének tanársegédje lett. 1918-tól a szervetlen kémia tanszék ny. rk., 1921-től ny. r. tanára. Főbb kutatási területei: az aktív kovasav tulajdonságainak vizsgálata, a bauxitok különböző komponenseinek dúsítása és a bauxitok feltárása fémalumínium előállítása érdekében, zománcok összetételeinek és tulajdonságainak vizsgálata, a hazai nyersanyagok felhasználása finom üvegáruk előállításában stb. Tudományának történetével foglalkozva több cikkben ismertette az elért m. eredményeket (Kitaibel Pál, Hevesy stb.). 1930-tól a kúria szabadalmi ügynöke. Kutatásainak eredményeiről számos tanulmányban számolt be a hazai és külföldi szaksajtóban. – F. m. The diffusion of uranium (Hevesy Györggyel, Philosophical Magazine, 1913); Hazai homokok vastalanítása (1 – 4. közl. Bobest Bélával, Bp., 1929 – 1933); Bauxitaufschliessungen mittels schwefeliger Säure zwecks Gewinnung der Tonerde (Bp., 1935). A technika haladásával kapcsolatos időszerű gazdasági feladatok és e feladatok megoldása (Bp., 1944).
