Rejtő László
Rejtő László (Bp., 1899. nov. 20. – Bp., 1967. júl. 12.): sportújságíró. Középisk. tanulmányai befejeztével gyári tisztviselő lett. 1928-tól újságíró, ekkor jelentek meg első írásai a Hétfői Újságban, később felelős kiadója a Gyermekvédelem c. lapnak. Újságírói pályája 1945 után bontakozott ki. 1945. ápr.-ban a meginduló Kossuth Népe c. napilaphoz került sportrovatvezetőnek. 1948-tól 1961-ig, nyugdíjazásáig vezette a Népszava sportrovatát. Írásai gyakran megjelentek szovjet és német lapokban is. Különösen emlékezetes átfogó sporttörténeti cikksorozata. Jelentős közéleti tevékenysége is. 1919-től vett részt a munkásmozgalomban. 1945-től 1964. dec. 31-ig titkára, később főtitkára az Újságírók Szanatórium Egyesületének (USZE). Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az USZE magas színvonalú orvosi ellátást, betegbiztosítást és üdülési lehetőséget nyújtó intézménnyé fejlődött. Nevéhez fűződik az első sportcélokat szolgáló borítékos sorsjegy ötlete és árusítása. – F. m. Az aranycsapat és árnyai (Bp., 1966); Kilenc klub krónikája (Csepeli Vasas, Diósgyőri VTK stb.) (Bp., 1969); Labdarúgóbajnokságaink (Hoppe Lászlóval, Bp., 1970); Felejthetetlen kilencven percek (A magyar labdarúgó-válogatott 477 mérkőzése, 2. javított és bővített kiadás, Lukács Lászlóval és Szepesi Györggyel, Bp., 1974).
