Révai Tibor
Révai Tibor (Ungvár, 1907. nov. 19. – Bp., 1983. szept. 14.): jogász, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1968). Jogi diplomáját 1930-ban, a prágai Károly Egyen szerezte. 1933-ban bírói-ügyvédi vizsgát tett. 1935-től ügyvéd, majd 1940-től kezdetben megszakításokkal, majd 1942-től állandó jelleggel munkaszolgálatos volt. 1945-48 között Munkácson szovjetügyvéd. 1948-ban áttelepült Bp.-re, s tagja lett az első bp.-i ügyvédi munkaközösségnek. 1951-ben a Bp.-i Ügyvédi Kamara elnökhelyettesévé választották. 1952-től 1956. okt.-ig az Ügyvédi Kamarák Orsz. Bizottságának főtitkára. 1958-ban az újjászervezett Ügyvédi Kamara elnökségi tagja lett. Az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) Állam-ésJogtudományi Karán 1961-től egy.- i docens, 1968-77 között a polgári eljárásjogi tanszék professzora. A szovjet jog és a polgári eljárásjog művelőjeként több mint száz tanulmánya jelent meg. – F. m. Az ügyvéd a népi demokráciában (Bp., 1953); Jogi képviselet és védelem (Hegyháti Istvánnal, Bp., 1964); A dolgozók részvétele az igazságszolgáltatásban (Bp., 1970). – Irod. Tóth János: R. T. 1907-1983 (Egy.-i Lapok, 1983. 15. sz.).
