Rogerius
Rogerius (Terre Maggiore, Itália, 1201 – 1205 között – Spalato, Itália, 1266, ápr. 14.): érsek. Apuliában született, 1232 – 44 között Pecorari Jakab praenestei választott püspök, bíboros, pápai legátus, majd 1244-től 1249-ig az angol Toletanus János bíboros káplánja. 1233-ban járt először Mo.-on, 1241 – 43-ban váradi, 1243-tól 1249-ig soproni főesperes, 1249-ben zágrábi kanonok, 1249-től spalatói érsek. 1241 -42-ben Mo -on élte át a tatárjárást, erről írt „siralmas éneke” (Carmen Miserabile) értékes történeti forrásunk. Spalatói érseknek Toletanus bíboros kérésére a pápa nevezte ki, emiatt sem a m. udvarral, sem a spalatói polgárokkal nem volt jó viszonyban. A spalatói székesegyház bejárata előtt temették el. – M. Carmen Miserabile. (Eredeti szövege nem maradt fenn, először Thuróczy krónikája 1488-i brünni kiadásának függelékeként jelent meg. Modern kiadása Szentpétery Imre: Scriptores Rerum Hung. II., Bp., 1938, m. fordítása: Szabó Károly: R. mester váradi kanonok siralmas éneke I., Bp., 1861); Roger mester siralmas éneke a tatároktól elpusztított Magyarországról (Ford. Turchányi Tihamér, Magy Kvtár, Bp., 1904). – Irod. Turchányi Tihamér: R. mester siralmas éneke a tatárjárásról (Századok 1903. V – VI. füz.); ifj. Horváth János: A ritmikus próza történetéhez. R. mester Carmen Miserabile-je (Magy. Századok. Horváth János Emlékkv. Bp., 1948). – Szi. Makkai Sándor: Sárga vihar (r., Bp., 1936); Kodolányi János: A vas fiai (r., Bp., 1938).
