Róth Gyula
Róth Gyula (Sopron, 1873. szept. 26. – Sopron, 1961. jan. 7.): erdészeti kutató, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1955). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Ak.-n 1896-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett. 1919-tól a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főisk.-n az erdőművelés, a vad- és halgazdaság tanára volt. 1944-ben nyugdíjba ment, de meghívott előadóként 1959-ig oktatott a főisk.-n. Elsősorban az erdőművelés kérdéseivel foglalkozott. Külföldi fafajokat honosított meg. Új faosztályozási, állományfelújítási és szálalási eljárásokat dolgozott ki. Az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi uniójának 1929-től alelnöke, 1932-től elnöke, később örökös díszelnöke volt. 200-nál több tanulmánya jelent meg. – F. m. Erdőműveléstan (I – II., Bp., 1935); A magyar erdősítés különleges feladatai (Bp., 1953); A szálalóerdő helyzete Szlovákiában és Magyarországon (Sopron, 1957). – Irod. Erdészettudományi Kutatások (1961).
