Sajó Károly, Schemiz
Sajó Károly, Schemiz (Győr, 1851. jún. 20. – Bp., 1939. márc.): rovartani kutató (entomológus), tanár, természettudós. ~ Elemét apja. A bp.-i egy.-en szerzett természetrajz szakos tanári oklevelet. 1877-től ungvári kat. főgimn. tanára volt, 1888- tők a Rovartani Állomáson működött. 1895-ben nyugdíjba ment és őrszentmiklósi (Pest vm.) birtokára visszavonulva – elsősorban mezőgazdasági – rovartannal és kertészettel foglalkozott. Rovargyűjteménye egyike a legnagyobb magángyűjteményeknek. A szőlőperonoszpóra és a marokkói sáska elleni védekezés módját először ő ismertette Mo.-on, először írt (1896-ban) a világirodalomban m. és német nyelven az időjárásnak a rovarokra gyakorolt hatásáról. Írásai a kertészeti rovartan számára rendkívül fontosak. Őrszentmiklósi parkjában futóhomokon számos külföldi nemes fát (nagy levelű hársat, nyírfákat, fekete fenyőt stb.) honosított meg. Sok cikke jelent meg m. és német szaklapokban, melyeknek nagy értéke az ökológiai és biocönológiai vonatkozások úttörő alkalmazása. – F. m. Peronospora viticola (Bp., 1890); A szőlőlevélsodró pille (Bp., 1891); Krieg und Frieden im Ameisenstaat (22. kiad. Stuttgart, 1908); Unsere Königbiene (28. kiad., Stuttgart, 1909); Aus dem Leben der Käfer (Leipzig, 1910). – Irod. S. K. (Term. tud. Társ: Évk. 1940.)
