Salamon Béla
Salamon Béla (Beregrákos, 1885. márc. 4. – Bp., 1965. jún. 15.): színész, kabaréigazgató, érdemes művész (1958). Pályafutását műkedvelőként kezdte, színészi tanulmányokat nem végzett. 1914-től a Royal Orfeum akkori Sörkabaréjában lépett fel. Nevét ismertté 1921-ben az Apolló kabaréban Vonósnégyes (Szőke Szakáll) c. jelenete tette. 1923-ban megalapította és Nagy Endrével közösen igazgatta a Terézkörúti Színpadot. Játszott a főváros szinte valamennyi kabarészínpadán, 1951-től, megalakulásától kezdve nyugalomba vonulásáig (1965) a Vidám Színpad tagja volt. Népszerűségét mint kabarészínész annak köszönhette, hogy állandó szerepkörében, a félszeg pesti kisember alakjában nemcsak annak sutaságát, hanem hol epésen, hol érzelmesen megnyilvánuló jogos indulatait is kifejezésre juttatta. Több filmen játszott epizódszerepet, napilapok, folyóiratok hasábjain számos krokija, karcolata jelent meg. – M. Hej, színművész (Bp., 1939); Szódásüveg és környéke (Bp., 1964.)
