Sámuel Kornél
Sámuel Kornél (Szilágykövesd, 1883. ápr. 10. – Uzsok, 1914. okt. 2.): szobrász. Az Iparművészeti Isk.-n Mátrai Lajos, majd 1905- től Münchenben Balthasar Schmitt növendéke volt. 1907-ben szerepelt a Kunstvereinben. 1908-ban jött haza és Telcs Ede műtermében dolgozott. 1909-ben a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán Női akt c. szobrával díjat nyert. 1911-ben Olaszo.-ban járt tanulmányúton. Finom ritmusú, lírai hangú, formatisztaságra törekvő munkái a m. szobrászat egyik ígéretének mutatják (Éva, Narcisszus, Dávid stb.). Az I. világháború első m. művészáldozata. Hagyatéki kiállítását 1915-ben rendezték meg az Ernst Múz.-ban. – Irod. Lázár Béla: S. K. (Művészet, 1914); „A harctér halottai” (Művészet, 1916); M. Pénzes Éva: S. K. (Művészet, 1965.)
