Stróbl Alajos
Stróbl Alajos (Liptóújvár, 1856. jún. 21. – Bp., 1926. dec. 13.): szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Szobrászatát érzékeny realisztikus mintázás jellemezte. Bécsben K. Zumbuschnál tanult 1876 – 80 között. Már egész fiatalon feltűnt Perseus (1882). c. szobrával. Az újonnan épült Operaház épületére két homlokzati szobrot és bejáratánál két ülőszobrot (Erkel, Liszt) mintázott. Ettől kezdve a kor legkedveltebb emlékműszobrásza volt. 1893-ban mintázta Arany János emlékszobrát (az MNM kertjében). 1904-ben mintázta a Várban felállított Mátyás-kutat. 1906-ban a bp.-i Halászbástyán levő Szt. István lovas szobrot. 1906-ban állították fel az Erzsébet téren a Rókus Kórház Semmelweis-emlékművét (a MÁVAUT pályaudvar építésekor a Rókus Kórház elé helyezték). Kossuth-mauzóleum szobordísze (Kerepesi temető, 1909). Az említettek mellett művei közül Bp. közterein áll még Jókai szobra (1921), Olvasó lányok (1921) c. kompozíciója, Károlyi Sándor emlékműve, Eötvös József, Arany János mellszobra stb. ~ Gerster Kálmánnal közösen készítette a Kossuth-mauzóleum szobordíszét (1907) és az Erzsébet-emlékművet. Nagykőrösön van Arany Jánost ábrázoló szobra (1910), Szegeden Széchenyi-emlékműve (1914). Az angliai Stanstedben áll hadiemléke, amelyet eredetileg Lotz Károly apoteózisaként mintázott. A 19. sz.-i jellegzetes emlékműstílusban fogant művei mellett számos impresszionisztikus, friss formázású portrét készített (Fiatalkori önportré 1878, Fiatal nő 1916–18, Szinyei Merse 1918 – 19 stb.). Számos külföldi és m. kitüntetést kapott. Egyik fő művét, az 1900-as keletű Anyánk c. szobrát a párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazták. Évtizedeken át a Képzőművészeti Főisk. tanára, pedagógiai tevékenységének a hálása úgyszólván fetmérhetetlen. Mellszobra a Margit-szigeti Művészsétányon található (Segesdy György alkotása) – Irod. Szuchy Tibor: Liptóújvári S. A. (1856 – 1926) (Bp., 1941); Henszlmann Lilla: S. A. (Részletes bibliográfiával, Bp., 1955.)
