Szabó Ernő
Szabó Ernő (Kassa, 1900. jún. 30. – Bp., 1966. febr. 10.): színész, a Román Népköztársaság Állami díjasa, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze (1959), kiváló művész (1965). 1918-ban táncos komikusként kezdte pályáját. 1942-től Nagyváradra szerződött és klasszikus drámák nagy szerepeiben fejlődött jellemszínésszé, az egyszerű kisemberek színpadi megformálójává, komikussá. 1946-tól a marosvásárhelyi Székely Színház színésze, főrendezője és az ottani színművészeti főisk. tanára volt. 1955-ben Bp.-re szerződött, 1957-ig a Néphadsereg Színháza, 1958 – 60-ban a Fővárosi Operettszínház, 1961-től a Vígszínház, 1963-tól a József Attila Színház tagja. Számos darabban (Hivatalnok urak, Poloska, Tavaszi keringő, Bástyasétány 77., Vők iskolája stb.) alakított emlékezetes epizódszerepeket. 1956-ban első filmje, a Hannibál tanár sír főszerepében nemzetközi sikert aratott. A Rádió Szabó család c. népszerű folytatásos műsorának kedvelt Szabó bácsija volt. – I. f. Hannibál tanár úr (1956). Dollárpapa (1956), Vasvirág (1918), Bogáncs (1958), Kard és kocka (1959), Két félidő a pokolban (1961), Angyalok földje (1962), Új Gilgames (1963).
