Szalkai László, Zalka
Szalkai László, Zalka (Mátészalka, 1475 – Mohács, 1526. aug. 29.): érsek. Mátészalkai jobbágy, varga fia (ezért gúnyból Vargának is nevezték). Sárospatakon az ágoston-rendiek isk.-jában tanult (az 1489 – 90-i isk. évből származó jegyzeteit az esztergomi prímási könyvtár őrzi). 1494-ben került a kir. udvarba, 1500-ban Bornemisza János szolgálatába állt, majd fokozatosan emelkedett Szatmári György politikáját támogatva és annak segítségével. 1513-tól 1522-ig váci püspök, 1516 – 25-ben kincstartó, 1518-tól 1526-ig kancellár, 1520-ban kalocsai érsek, 1522 – 24-ben egri püspök, 1524 – 26-ban esztergomi érsek és főkancellár. 1524-ben Báthori Istvánnal együtt az udvari párt feje lett. Ebben a minőségben 1525-ben megbuktatta Brandenburgi Györgyöt, majd részt vett Werbőczi megbuktatásában. Jelentős mértékben felelős az ország belső erőforrásainak elpazarolásáért s ezzel a mohácsi csatavesztésért. Egyházi tisztségeit kizárólag jövedelmi forrásnak tekintette, segédpüspökökkel kormányoztatott, s csak hosszas sürgetés után szenteltette fel magát 1525. ápr. 26-án. A Jagelló-kor legromlottabb és legcinikusabb főpapja; 300 000 Ft vagyont gyűjtött össze. A mohácsi csatában esett el. – Irod. Balogh István: Sz. L. esztergomi érsek (Kassa, 1942); Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora (Bp., 1955).
