Szerdahelyi Sándor
Szerdahelyi Sándor (Győr, 1884. ápr. 12. – Bp., 1961. márc. 5.): újságíró, kritikus. A bp.-i tudományegy.-en tanult; belépett a Szocialista Diákok Szabadszervezetébe (1903), ahol társadalom- és természettudományi előadásokat tartott. 1906–1920 között a Munkásbiztosító Pénztár hivatalnoka. 1917-ben megalapította a Munkások Gyermekbarát Egyesületét, amelynek főtitkára lett, kiadta a Gyermekbarát c. lapot. Előadásokat tartott a Galilei Körben és a Munkásak.-n. Részt vett az 1918. okt.-i polgári demokratikus forradalom előkészítésében. A Tanácsköztársaság idején a Munkaügyi Szemle szerk.-je, a Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács tagja volt. 1919 őszén letartóztatták, hosszabb vizsgálati fogság után szabadult. 1920-tól 1948-ig, nyugdíjazásáig a Népszava szerk.-ségében dolgozott a kulturális, majd a külpolitikai rovat vezetőjeként. Széles körű ismeretterjesztő tevékenységet fejtett ki. Írásaiban természettudományi, képzőművészeti, gyermeklélektani kérdésekkel foglalkozott. – Irod. A m. haladó ifjúsági mozgalmak történetének válogatott bibliográfiája (Bp., 1977).
