Szlemenics Pál
Szlemenics Pál (Kecskemét, 1783. jan. 22. – Pozsony, 1856. dec. 26.): jogász, egyetemi tanár, az MTA r. tagja (1830). Teológiát, majd jogot tanult, ezután 1809 – 50 között pozsonyi jogak.-i tanár. Fiatalabb korában polgári és büntetőjoggal, élete későbbi időszakában jogtörténettel foglalkozott. Mint büntetőjogász eredetileg Anselm Feuerbach követője volt, a büntetés jogalapja tekintetében azonban eklektikus álláspontot foglalt el. Büntetőjogi munkáinak – amelyekbe elsősorban Cr. Hupka bécsi büntetőjogi tanár munkáit vette alapul – más segédkönyv hiányában hosszú időn át volt gyakorlati hatása. Szemléletében általában a történeti jogi isk. híve. Élete végén írt jogtörténeti munkásságában már határozottan aulikus beállítottságú. – F. m. Fenyítő törvényszéki magyar törvény, (Pest, 1847); Közönséges törvényszéki polgári magyar törvény, (II – IV., Buda, 1845); Ratio jurisprudentiae hungaricae… (Viennae, 1817); Magyar törvények tötténetirata (I – IV., Pozsony, 1845); Törvényeink története a dicső ausztriai ház országlása alatt (Pest, 1866). – Irod. Pauler Tivadar: Sz. P. (Akad. Ért. 1858); Pauler Tivadar: Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez (Bp., 1878).
