Telepy György
Telepy György (Kisléta, 1797 – Tard, 1885. aug. 12.): színész, színházi festő és író, a Nemzeti Színház első éveinek ezermestere, Károly festő apja. Szatmáron Megyeri Károly társulatánál kezdte pályafutását, de betegsége miatt csak rövid ideig játszott. 1820-ban mint festő szegődött ismét Megyeri társulatához. 1821-től Székesfehérváron, Nagyváradon, Debrecenben, Kolozsvárott és Miskolcon szerepelt, 1826-tól a kassai társulatnál játszott, velük ment 1833-ban a budai Várszínházba mint vezértag. 1837-től, a Nemzeti Színház megnyitásától kezdve, annak tagja 1855-ben történt nyugdíjazásáig. Két tervet készített a Nemzeti Színház épületéhez, melyeket a végleges tervek készítésénél felhasználtak. Mint színész Megyeri természetes játékmodorának követője. volt. Írt eredeti darabokat és sok átdolgozást készített a műsor számára. Ezek közül a legnevezetesebb Nestroy Lumpaci Vagabundusának fordítása (1834). – F. sz. Hugli borbély (Szigligeti: Két pisztoly). – M. Hívatlan képíró (színmű, Buda, 1833); Borsszem Jankó (színmű, zenéjét Pály Elek szerezte, Buda, 1835). – Irod. Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története (I – II., Bp.. 1938 – 1940)
