Trangous Lajos
Trangous Lajos (Igló, 1786 – Igló, 1855): vasgyáros. Bányapolgári családból származott; 1809-ben császári tiszt lett. A napóleoni háborúk idején megismerte a fejlett német vasipart. Az 1813. évi drezdai csatában elveszítette fél karját, mire kapitányként nyugdíjazták. Szülővárosába költözött s vaskohászati tanulmányokkal kezdett foglalkozni. Kibérelte az Igló és Dobsina közt fekvő Palczmann-féle vaskohót, melyet német földön látott újabb berendezésekkel szerelt fel. Kezdeményezésére 1841-ben Korompán megalakult a Krompach-Hernád Vasműtársulat. A nagyolvasztó mellé hámort, 1845-ben vas- és rézhengerművet létesített. Kossuth 1848-ban a pénzügymin. bányászati osztálya vezetőjévé nevezte ki, és a szepességi hámorokhoz küldte ki kormánybiztosnak. Az abszolutizmus alatt ezért, s mivel a krompachi gyárban a honvédségnek fegyvereket és ágyúgolyókat gyártott, sok zaklatásnak volt kitéve. A krompachi gyár 1853-ban gazdasági gépműhellyel bővült és 300 munkást foglalkoztatott. ~ és József testvére tekintélyes vagyonukat az iglói gimn.-ra hagyták. – Irod. Könyves Tóth Kálmán: T. L. (Vasárnapi Újság, 1880. 37. sz.); Hajnóci Richárd József: Szepesi bányavárosok története (Bp., 1931).
