Undi Imre
Undi Imre (Győr, 1892. szept. 3. – Bp., 1967. júl. 5.): író, újságíró, humorista. 1911-ben beiratkozott a bp.-i műegy.-re, de építészmérnöki tanulmányait félbeszakította. 1920-ig a Borsszem Jankó, a Kakas Márton és a Fidibusz, 1920-23-ban a Virradat, 1923-1930 között az Új Barázda, 1930-tól 1944-ig a Magyarság, majd az Új Magyarság munkatársa volt. A Magyarságnál és az Új Magyarságnál szerk. a gyermekrovatot. Írásait gyakran olvasták fel a rádióban; rádiószíndarabokat is írt. 1945-ben az igazoló bizottság örökre eltiltotta a publikálástól. 1966-ig, nyugalomba vonulásáig fizikai munkás volt. – F. m. Változatok a bőrdíványon (humoreszkek, Bp., 1914); A rézkígyó (humoreszkek, Bp., 1927); Az édes otthon (humoreszkek, Bp., 1930); Csóka bácsi kalandjai (gyermekversek, Bp., 1936); Szép vagy, diákélet! (humoreszkek, Szilárd Jánossal, Bp., 1938); A regénygyár (humoros r., Bp., 1939); Grand Guignol (r., Bp., 1941); Államtitok (r., Bp. 1942); A négylovas hintó (filmvígjáték, 1942).
