Váradi Mátyás
Váradi Mátyás (Sóvárad, 1638 – Kézdivásárhely, 1684 után): pap, orvos. Marosvásárhelyt, majd Kolozsvárt Apáczai Csere János tanítványaként tanult, majd Leydenben, Utrechtben, Franekerben teológiai és orvosi tanulmányokat folytatott. 1669-ben a franekeri egy.-en orvosi és teológiai doktorátust szerzett. 1670-től 1680-ig kézdivásárhelyi pap, 1672-től kézdi esperes. 1680 körül chiliasta nézetei miatt a papi működéstől eltiltották, ezután csak orvosi tevékenységének élt. A maga korában országos hírű orvos volt. A himlőről és a kanyaróról, majd a tüdővészről írt latin nyelvű értekezései a magyar orvostörténet jelentős határkövei. – F. m. Dissertntio theologia de votis… (Utrecht, 1666); Disputatio medica de variolis et morbilis… (Utrecht, 1667); Égő szövétnek avagy ragyogó fáklya… (Francker, 1668); Disputatio Medica Inauguralis de Phthisi (Francker, 1669). – Irod. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek (III., Bp., 1931); Herepei János: Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez (II., Bp. Szeged, 1966).
