Vendrey Ferenc
Vendrey Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1858. jún. 26. – Bp., 1940. júl. 4.): színész, komikus, a Vígszínház alapító gárdájának színésze. Aschermann Ferenc 1848-as honvéd ezredes fia. Kolozsvárott lépett színpadra, majd vidéki színtársulatoknál játszott. 1896-tól a Vígszínház tagja volt, 1924-ben az Unió színházaihoz szerződött, majd különböző fővárosi színházakban szerepelt. Nyugalomba vonulva vendéglőt nyitott a Vígszínház mögött, amely sokáig az író- és művészvilág találkozóhelye volt. A Vígszínház első együttesében jelentős része volt a színház stílusának kialakításában. Filmszerepeket is alakított. – F. sz. Tábornok (Feydau: Osztrigás Mici); Tschöll papa (Schubert-Berté: Három a kislány); Kántor (Bródy Sándor: Tanítónő); Lohonyai (Kálmán Imre: Tatárjárás). – I. f. A tánc (1901), Egy csók története (1912), Páter és Péter (1912), A kék bálvány (1931), Mindent a nőért (1933). Azúrexpress (1938), Gyimesi vadvirág (1938), Megvédtem egy asszonyt (1938). – Irod. B.: V. F. (Képes Krónika, 1928, febr. 19. sz.); Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957).
