Weiszfeiler Gyula
Weiszfeiler Gyula (Brassó, 1902. júl. 18. – Bp., 1984. ápr. 9.): mikrobiológus, az MTA tagja (l. 1960, r. 1982). A Tanácsköztársaság alatt a Földművelésügyi Népbiztosságon dolgozott. 1920-ban külföldre menekült, Párizsban, Brüsszelben, Jénában és Genfben járt egy.-re. 1925-ben Genfben szerzett természettudományokból doktori címet, 1928-ban orvosi diplomát. 1925-30-ban Svájcban és Németo.-ban volt mikrobiológus és tuberkulózis szakorvos. 1932-től a SZU-ban dolgozott orvostudományi intézetekben egy.-i tanári címmel. 1958-ban tért haza. Előbb az Orsz. Közegészségügyi Intézetben, majd az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (OKI) dolgozott. A gyermekbénulás elleni Sabin-féle élő vakcina vizsgálatával foglalkozott, része volt abban, hogy 1960-ban Mo.-on is bevezették alkalmazását. Fő kutatási területe a mikrobaktériumok vizsgálata volt. Közreműködött az OKI mikrobiológiai csoportjának megteremtésében és fejlesztésében. 1959-66-ban a Magy. Mikrobiológiai Társ. főtitkára, utána t. vezetőségi tagja volt. Tagja volt az Acta Microbiologica szerk. bizottságának. – F. m. Die Biologie und Variabilität des Tuberkelbakteriums und die atypischen Mycobakterien (Bp., 1969).– Irod. Nász István: W. Gy. 1902-1984 (Magy. Tud., 1984. 9. sz.).
