Zalár József, Hizli
Zalár József, Hizli (Gyöngyös, 1825. aug. 28. – Eger, 1914. jún. 19.): költő. Egerben bölcseletet és teológiát tanult. 1844-ben jogász lett. Önkéntesként részt vett a szabadságharcban. 1849-ben Damjanich tábori histórikusa volt. Világos után bujdosott; majd Gömörben, Gyöngyöshalászon és Pesten volt nevelő. Sokat dolgozott a Szelestey László szerk. Szépirodalmi Közlönybe. 1861-ben és 1867-től Heves vm. aljegyzője, 1869-től főjegyzője volt, majd 1886-tól alispánja. 1897-ben nyugalomba vonult és Egerben élt. Tagja volt a Petőfi Társ.-nak. – F. m. Szabadság-dalok (Pest, 1849); Zalár költeményei (Pest, 1855); Borúra derű (versek, Pest, 1860); Szilágyi haragja (elb. költemény, Eger, 1867); Visszapillantás az egri kaszinó ötven éves múltjára (Eger, 1883); A honvéd-világból (Bp., 1898); Zalár József költeményei (I – III., Bp., 1902); Emlékek és emlékezések (versek, Bp., 1909). – Irod. Gyulai Pál: Kritikai dolgozatok (1908); Czinder Károlyné: Z. J. 1825 – 1914 (Tudósító, Heves m. Tanács, 1965. 1. sz.).
