alom
alom – ‘háziállat fekvőhelyéül leszórt szalma vagy avar’; ‘egy ellésből származó állatkölykök együttese’.
Ősi szavunk az ugor korból; a mai rokonnyelvi megfelelők (pl. osztják ilem) jelentése ‘szénabetét csizmában’. Töve azonos az al főnévvel, amelyhez ősi denominális -m főnévképző járult. A szó második jelentése így érthető: ‘azok a kölykök, amelyek ugyanazon az almon feküdtek, amikor világra jöttek.’ Lásd még alacsony, alag, alant, alany, alap, alássan, alászolgája, alattomban, aláz, alig, aljas, alsó, alul.
