átall
átall – ‘restell, szégyell ‹megtenni valamit; főképp tagadó mondatban›’: ‘‹régebben› vonakodik’.
Bizonytalan eredetű, talán az által határozószó származéka -l igeképzővel. Jelentésfejlődésének egyik tanúja a népnyelvi elátal (‘elállja az útját, meggátol’) ige lehet. A fejlődés feltehető állomásai: ‘akadályoz egy cselekvést’ ⇨ ‘vonakodik azt megtenni’ ⇨ ‘rest megtenni’ ⇨ ‘restelli’. Lásd még megátalkodik, át, átalag, átalány, átlag, átló, egyáltalában.
