bal
bal – ‘a szív oldalán fekvő’; ‘rossz, helytelen, gonosz’: balul üt ki, balsors, balhit, balszerencse; ‘‹főnévként› bal oldal, bal kéz’: valakinek a balján megy, a balját nyújtja neki.
Bizonyára ősi szavunk, talán a finnugor korból, de az egyetlen feltehető rokonnyelvi példa (votják paljan) körül is sok a bizonytalanság. A ‘bal’ és a ‘rossz’ közötti értelmi kapcsolat a legtöbb nyelvben éppoly természetes, mint az ellenkező oldal kapcsolata a ‘jó, helyes’ fogalmával; ennek okairól lásd jobb. Lásd még balkörmű, baloldal.
