beamter
beamter – ‘hivatalnok’.
Német szó az Amt (‘hivatal’) nyomán, amely egy kelta ambakte (‘küldött’) főnévre megy vissza. Az 1849-1867 közötti magyarországi osztrák közigazgatás tisztviselőinek megnevezéseként vált nyelvünk eleven szavává, s később is megőrizte enyhén rosszalló, ‘szolgalelkű, szűk látókörű bürokrata’ jelentésárnyalatát. Ma már elavultnak számít.
