dalol
dalol – ‘énekel’. Alakváltozatok: danol, dall. Származékai: dal, dalolgat, dalos, dalnok, dallam, dallamos, dalárda.
Hangutánzó eredetű szócsalád, a halkabb és mélyebb hangú, a dúdoláshoz hasonló, de tagolt szöveget mondó éneklést érzékelteti; rokonságban áll a dong, dunnyog, dünnyög igékkel is, valamint a dínomdánom szóval annak első jelentése (‘kurjongatós lakodalmi ének’) alapján. Mindezek szerint a danol alakváltozat látszik az eredetibbnek. Egy danogat származék időben valóban megelőzi a ~ legkorábbi megjelenését; és ez esetben a ~ dal- töve hasonulásnak köszönhető. Nem lehetetlen azonban, hogy fordítva történt, és a danol lett elhasonulással a ~ból. A dal korai megjelenése ellenére elvonás lehet; a nyelvújítás korában született származékok (a fenti példákból az utolsó négy) mind belőle indulnak ki.
