dara
dara – ‘szemcsés gabonaőrlemény, gríz’: tejbedara; ‘apró jégszemekké fagyott csapadék’. Származékai: darál, darálás, daráló.
Valószínűleg ótörök eredetű: kun tari, csagatáj tarig, kirgiz tarú (‘köles’). A szó eleje a magyarban zöngésült, de lehet, hogy valójában az oszmán-török dari átvételéről van szó, amelynek veláris i-je nemcsak a szókezdet, hanem a szóvég fejlődését is könnyebben magyarázza. Az apró szemű terményről a szemcsés őrleményre hasonlóság alapján ment át az elnevezés; ugyanilyen lépés vezet a ‘jégdara’ jelentéshez.
