forrad
forrad – ‘‹törött csont› összenő, ‹seb› beheged’. Származékai: forradás, forradásos. – forraszt – ‘‹törött csontot, sebet› begyógyít’; ‘‹két fémet› olvasztott kötőfémmel egymáshoz rögzít’.
A forr ige származékai, kezdő értelmű -d, illetőleg műveltető -szt képzővel. Az alapige e sajátos jelentésköre talán a megsérült fakéreg gyógyulásával kapcsolatos: a gyógyító fanedv forrás módjára fakad ki. Lásd még forradalom, forrás.
