fortyog
fortyog – ‘bugyborékolva fő’; ‘magában mérgelődik’. Származéka: (fel)fortyan.
Hangutánzó igepár gyakorító, illetve mozzanatos képzővel, hangalakjuk a horkan, horkol, szortyog, rotyog igékkel függ össze, de lehet, hogy a forr igével is kapcsolatos, hiszen a forrásban lévő étel hangját is érzékelteti.
