hara
hara – ‘szőrzsák, szőrruha’; ‘csuha’: Pej paripán vágtat egy iszonyú barát, / Ki magára öltött egy durva szőr harát (Arany).
Balkáni vándorszó az oszmán-török harar (‘kecskeszőr zsák’) nyomán, amely az arab girára (‘zsák’) származéka; a magyarba nemcsak a török, hanem a szerb-horvát harar és a román arar is közvetíthette. A régebbi harál alak elhasonulással keletkezett, majd ennek szóvégi l eleme lekopott, mint a findzsa esetében is. Nyelvjárási szó.
