klakk
klakk – ‘‹régebben› összelapítható, rugós báli cilinder’: klakkban-frakkban; ‘felbérelt színházi tapsolók csoportja’; ‘bértaps’. – klakőr: ‘fizetett tapsoló’.
Nemzetközi szók a francia claque (‘taps; fizetett tapsolók együttese; rugós kalap’) és claqueur (‘tapsoló’) nyomán; ezek a hangutánzó claquer (‘csattan’) származékai.
