makro-
makro- – ‹összetételek előtagjaként› ‘nagy ‹ellentétül a mikro- előtagúakhoz›’: – makrofizika: ‘a szabad szemmel látható testek fizikája’. – makrokefál: ‘rendellenesen nagy koponyájú ‹ember›’. – makroklíma: ‘nagyobb földrajzi egységek éghajlata’. – makrokozmosz: ‘a világegyetem, az égitestek világa’. – makroszkopikus: ‘szabad szemmel is látható méretű’.
A görög makrosz (‘nagy’) szó származékai; görög kephalé a.m. ‘fej,’, szkopeuó ‘megfigyel’, a többi utótag eredetét lásd a megfelelő szóknál.
