múlik
múlik – ‘‹idő› eltelik, múlttá válik’; ‘szűnőfélben van’: már múlik a rosszulléte; ‘‹valakinek a mulasztása miatt valami› meghiúsul’: nem rajtam múlt, hogy elmaradt az előadás; ‘‹divatos, de hibás használatban› függ, áll’: rajtad múlik, hogy sikerül-e a dolog. Származékai: múlás, múló, múlt, múlandó, múlván, múlva, múlhatatlan, múlékony, mulaszt, mulasztás.
Ősi örökség a finnugor korból: vogul mal- (‘eltelik’), mordvin molemsz (‘megy’), lapp mollat (‘elmegy valami mellett’). A finnugor alapszó, a vogul példa tanúsága szerint, az ugor korban már felvette a mai magyar szóénak megfelelő jelentést.
