pólya
pólya – ‘csecsemő begöngyölésére való hosszú, lapos párna’; ‘hosszú, keskeny sebkötöző szövet- vagy gézcsík’; ‘címeren vízszintes sáv’. Származékai: pólyál, pólyáz, pólyás.
Szláv eredetű szó. A ~ valószínűleg elvonás a pólyál igéből, amely a szerb-horvát, szlovén povijati (‘burkol, teker, pólyál’) folytatása povija ⇨ povjál ⇨ pójál hangfejlődéssel. A magyar szó ly hangját a szláv előzményekből nehéz magyarázni.
