rezonál
rezonál – ‘együtt rezeg’; ‘azonos hangot ad’; ‘érzelmileg ráhangolódik’. – rezonáns: ‘együtt hangzó’. – rezonancia: ‘együttrezgés, egy másik test rezgésének átvétele’; ‘érzelmi ráhangolódás, visszhang’. – rezonátor: ‘a rezonancia elvén alapuló hangerősítő berendezés’; ‘hangszer hangszekrénye’.
Tudományos szakszócsalád a latin resonare, resonatum (‘visszhangzik’) nyomán, a re- (‘vissza’) és sonare (‘hangzik’) elemekből; utóbbi forrása a sonus (‘hang’).
