salabakter
salabakter – ‘begyöpösödött, szenilis vénember’: vén salabakter; ‘‹régen› kopott, szakadt öreg könyv’.
A német Schaarwachter (‘járőrkatona’) bajor-osztrák scharwachter alakjának átvétele a Schaar (‘sereg’) és Wachter (‘őr’) elemek alapján; a németben is kialakult ‘ódivatúan öltöző férfi’ és ‘öreg könyv’ jelentése. A magyar szóban a belső mássalhangzó-torlódást járulékhang oldotta, majd r ⇨ l elhasonulás és v ⇨ b, illetve ch ⇨ k hanghelyettesítés történt: scharwachter ⇨ saravahter ⇨ salavahter ⇨ salabakter. Avuló bizalmas nyelvi szó.
