sátor
sátor – ‘vázra erősített vászonból, nemezből, bőrből való hajlék, amely elbontható s máshol felállítható’. Származékai: sátoros, sátorozik.
Ótörök eredetű szó: türk, kun csatir, oszmán, azeri çadir, karakalpak satir. Ezek az ‘összeilleszt’ jelentésű csat- igető származékai (lásd csat). A magyarba talán egy ócsuvas *satur alak került.
