szégyen
szégyen – ‘annak kínos érzete, hogy mások becsülését elvesztettük’: szégyenbe hoztak; ‘olyan tett, viselkedés, amely ilyen érzetet vált ki’: szégyen, amit tettél. Származékai: szégyell, szégyenkezik, szégyenlős, szégyenletes, szégyentelen, szégyentelenség.
Ismeretlen eredetű szócsalád. A szégyell a szégyenel rövidebb szégyenl formájából alakult ki hasonulással.
