szenveleg
szenveleg – ‘mesterkélten viselkedik’; ‘tettet, színlel ‹gyengéd érzelmeket, szánalmat›’.
Nyelvújítási alkotás a szenved igéből, a téved ⇨ tévelyeg szópár mintájára; az is lehet, hogy az igéből akkoriban elvont szenv tő (mint pl. a rokonszenv szóban) alakulata, és inkább az érzeleg, tetszeleg volt a mintája.
