szintézis
szintézis – ‘egységbe foglalás’; ‘két ellentétnek magasabb egységben való feloldása’; ‘‹a kémiában› bonyolult vegyület előállítása egyszerűbbekből’. – szintetikus: ‘összefoglaló’; ‘vegyi szintézis által létrejött’: szintetikus festék, gyógyszer; ‘a mondatbeli viszonyokat ragokkal jelölő’: szintetikus nyelvek. – szintetizál: ‘egyszerűbb elemekből egyesít’. – szintetizátor: ‘elektronikus hangképző berendezés’. – szintetizmus: ’tiszta színeket és vonaljátékot alkalmazó posztimpresszionista festői irányzat’.
Tudományos szakszócsalád a latin synthesis, illetve görög előzménye, a szüntheszisz (‘összeillesztés’) nyomán, a szün- (‘össze’) és (ti)thémi (‘tesz, helyez’) elemekből. A szintetizál és származéka a francia synthétiser szóból ered. Lásd még tézis.
