ütem
ütem – ‘ritmikai alapegység zenében, versben’; ‘folyamat egyik szakasza’: az első ütemben a közművesítés készült el; ‘sebesség, tempó’: jó ütemben halad a munka. Származékai: ütemes, ütemez, ütemezés.
Nyelvújítási alkotás az üt igéből a divatos deverbális -m képzővel, mint állam, áram, érem, eredetileg ‘típus’ értelemben; Arany János alkalmazta először mai jelentésével, az ugyancsak nyelvújítási üteny helyett.
