vele
vele – ‘a mondott személlyel vagy dologgal’.
A személyes névmás társ-, illetve eszközhatározói formája. A vel- tő, amely ma a -val, -vel ragpár egyik tagja, egy ve- alapszóból jött létre ablativusi -l raggal. Az alapszó alighanem ősi örökség a finnugor korból: vogul vev, cseremisz és mordvin vij, finn väen (‘erő’), a vel- tehát ‘valaminek erejétől, erejével, általa’ alapjelentést őriz.
