ver
ver – ‘ismételten és erősen üt’; ‘ütlegel, ütésekkel büntet, fegyelmez’; ‘dobog’: gyorsabban ver a szíve; ‘ütésekkel rögzít’: szöget ver a falba; ‘ütésekkel készít’: pénzt ver, hidat ver, sátrat ver, csipkét ver, kötelet ver. Származékai: verő, verés, veret, vereség, verődik, vergődik, vergődés, verdes, verekszik, verekedés, veretlen, veretlenség.
