veszteget
veszteget – ‘fecsérel’: csak az idejét vesztegeti; ‘‹el- igekötővel is› értékén alul ad el’: húsz forintért vesztegették az almát; ‘‹meg- igekötővel› pénzzel vagy felajánlott előnynyel hivatali kötelességének megszegésére bír rá’: megvesztegették a döntőbizottság tagjait. Származékai: vesztegetés, (meg)vesztegető.
A veszt származéka gyakorító -get képzővel. A fenti első két jelentésben ez kézenfekvő, a harmadik esetében kevésbé; itt talán az ‘erkölcseiben megront’ értelem rejlik, a veszt eredetibb ‘pusztít’ jelentésének megfelelően.
