zúzmara
zúzmara – ‘hosszú, tű alakú jégkristályok tömege, amelyek a télen túlhűlt tárgyakra lecsapódó ködből képződnek’.
A ~ előzménye egy régebbi zúzmaráz alak: Képemen kél búbarázda, / Főmön a tél zúzmaráza (Arany). Ez úgynevezett tautologikus összetétel egy ismeretlen eredetű régi zúz (‘dér’) és az azonos jelentésű maráz szavakból. Az utóbbi szláv eredetű: szerb-horvát, szlovén, szlovák mraz (‘dér, fagy’), a szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő a oldotta fel. A szó mai köznyelvi alakja úgy jött létre, hogy az igének érzett zúzmarázból elvonták a vélt ~ tövet a csigáz–csiga, formáz–forma szópárok analógiás hatására; ilyesmi történt az ábra esetében is.
