Bánffy István (alsó-lindvai),
Bánffy István (alsó-lindvai),
országbiró, B. János nándor fia, szül. 1522. febr. 9.; Pécset 1543-ban többekkel együtt odahagyta a török közelgése miatt. 1556-ban a babocsai táborozásban vett részt. Főasztalnok volt és 1567-ben országbiróvá neveztetett ki. Állandóan Ferdinand részén állott. Meghalt 1568. jan. 28. Czerneczen.
Az 1527–1567. évekről magyar és latin családi s történeti jegyzeteket irt egy 1551-ben nyomatott Calendarium historicum cz. könyvnek, a hónapok minden napjainál üresen hagyott helyeire. A napló 1534-től k ezdve magában foglalja a Bánffy-nemzetségre vonatkozó s egykorú történeti följegyzéseket magyar és latin nyelven, melyeket fia Miklós és unokája Kristóf folytattak; utóbbinak halála után a könyv Luttár Mihály birtokába jutván, ez szintén jegyezgetett a könyvbe B. nemzetségi adatokat; hasonlókép a későbbi tulajdonos Mogosich Mátyás légrádi plébános 1660–1680 körül is tett egy följegyzést. Ezen becses jegyzeteken: Alsólindvai Bánffy nemzetség naplója czímmel közölte Sélyei Elek a Tudománytárban 1841-ben (Uj folyam IX. 252. és 321. l.)
Nagy Iván, Magyarország Családai I. 159. 100. l.
